ELTE

Az ELTE Természettudományi Karának története

Intézményünk a legrégebbi mindmáig működő magyar egyetem. Pázmány Péter esztergomi bíboros-érsek 1635-ben Nagyszombaton (jelenleg Trnava) alapította és a jezsuiták vezetésére bízta. A TTK-hoz tartozó tudományterületek története többszázéves múltra tekint vissza.

A természettudományok oktatása és kutatása az alapítástól kezdve a Bölcsésztudományi Kar keretében történt.

Az egyetem szervezeti felépítése csaknem 200 éven át változatlan volt. 1949-ig Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Hittudományi és Orvostudományi Karral működött. A természettudományok intenzívebb fejlesztése érdekében a Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből 1949. május 16-i hatállyal létrehozták az önálló Természettudományi Kart. A 1953-ban a Természettudományi Kar kettévált, létrejött a Matematikai – Fizikai- Kémiai Kar, valamint az Élet és Földtudományi Kar. A két Kar 1957-ben újra egyesült. Évszázados hagyományunk, hogy Egyetemünk a tudományok hazai és külföldi legkiválóbb művelőit, valamint jeles közéleti személyiségeket érdemeik elismeréseképpen legmagasabb kitüntetésével, a tiszteletbeli doktori címmel ruházza fel. Büszkeséggel említjük meg a külföldiek közül a múlt században felavatott Bunsen heidelbergi és Kelvin glasgowi professzort, valamint Pierre Berthelot párizsi vegyészt, vagy a közelebbi múltból Heisenberg Nobel-díjas fizikust, Andrej Kolmogorov orosz matematikust, a magyarok közül pedig Erdős Pált, Than Károlyt. Végül (a teljesség igénye nélkül) álljon itt Karunk néhány legismertebb néhai professzorának neve: Békésy György, Buckböck Gusztáv, Detre László, Eötvös Loránd, Fejér Lipót, Haár Alfréd, Hantken Miksa, Hell Miksa, Hevesy György, Jánossy Lajos, Jedlik Ányos, Kitaibel Pál, Kövesligethy Radó, Krenner József, Lengyel Béla, Lóczy Lajos, Paál Árpád, Ortvay Rudolf, Riesz Frigyes, Soó Rezső, Szabó Zoltán Gábor, Szabó József, Szádeczky-Kardoss Elemér, Száva-Kováts József, Sztrókay Kálmán Imre, Egyed László, Tangl Károly, Török Aurél, Winkler Lajos, akik valamennyien a magyar és a nemzetközi tudományos élet kiválóságai voltak.

Karunknak több, mint 5000 hallgatója van, illetve több mint 400 fő vesz részt doktori képzésben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara az ország legnagyobb olyan intézménye, ahol a természettudományok mindegyike a legmagasabb szinten van képviselve. Az itt felhalmozott szellemi tőke nélkülözhetetlen és egyedülálló eszközt jelent emberi erőforrásaink alkalmassá tételéhez a tudásintenzív információs társadalmakhoz való felzárkózásra.

Karunk két új épületben nyert végleges elhelyezést 2001-ben Lágymányoson, a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti Dunaparton.

Különböző intézeteink más és más formában mutatnak föl kimagasló eredményeket. A Kémiai Intézet tudományos műhelyeiben született a legtöbb szabadalom és találmány. A Kar részéről a legjelentősebb nemzetközi publikációs tevékenységet a Fizika és Matematika Intézetek oktatói és kutatói végzik. Jelentős expedíciókat szerveztek, aktív részesei voltak az új területfejlesztési intézményrendszer kialakításának a Földrajztudományi Központ munkatársai. A XXI. század kihívásainak megfelelően a Földtudományi Központ kutatásainak fókuszában az energiahordozók, az ásványi nyersanyagok és a felszínalatti vizek, valamint a klímaváltozással kapcsolatos környezeti/földtani jelenségek kutatása áll. Emellett, széleskörű nemzetközi együttműködésben, eredményesen kutatják a tágabb geológiai környezet, így az Alpok, Kárpátok és a Mediterrán térség földtani fejlődéstörténetét is. A Földtudományi Központban van a csillagászati és űrtudományi kutatásoknak és az ezekből származó információk feldolgozásának kari bázisa is. A Biológiai Intézet tanszékei országos és európai regionális szerepet játszanak a biodiverzitás kutatásában és megőrzésében, valamint a környezetvédelemben. A Kar legkiválóbb hallgatói számára különleges képzési lehetőségeket biztosít a Bolyai Kollégium.

A klasszikus természettudományos diszciplínák oktatása és kutatása mellett a Kar a jövőben utat kíván nyitni olyan tevékenységek számára, melyek a tanszékek munkáját különféle ígéretes irányokban integrálják. A legismertebb ilyen kezdeményezések a környezeti programok, pl. Fizikai Intézet keretében működő Környezettudományi Centrum, és ilyen az 1996-ban 50 éves elindulását ünneplő űrkutatás is. Meghatározó az a törekvés is, amely az informatika szédületes fejlődését követve bontakozik ki a Karon. A hazai ipari vagy akadémiai kutatások szempontjából a maga területén a TTK minden intézete biztos kapcsolódási hátteret jelent. Annál is inkább, mert valamennyi szakterületet beleértve összesen 9 MTA kutatócsoport működik a karon.

Karunkon az alapképzés mellett a továbbképzés is számos formában folyik. Minden természettudományos témánk megkapta az akkreditációt és 6 Doktori Iskola, 26 doktori programjából választhatnak a jelentkezők. A tanártovábbképzésben a környezetvédelmi intenzív továbbképzést, a tanfolyamok közül a videokommunikációs és a mikrobiológus képzést látogatják a legtöbben. Idegennyelvű teljes képzést fizikus, matematikus, biológus, valamint mikrobiológus szakon adunk.

A Természetrajzi Múzeum a Lágymányosi campuson, a Déli Tömbben foglal helyet és 2002 júniusában nyílt meg. A Múzeum hivatalos megalapítására pedig 2004-ben került sor. A intézmény Ásványtani Gyűjteményből, Biológiai, Paleontológiai Gyűjteményből, és Matematikai Gyűjteményből áll.

2002. januárjában alakult meg a Kari Könyvtár. Biológiai, Fizikai, Földtudományi, Földrajzi, Informatikai, Kémiai, Környezetfizikai, Matematikai szakgyűjteményekből, valamint a Médiatár, a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék és az EISZ kabinet gyűjteményeiből áll.

A TTK felépítése

Karunkon öt szakterület keretében 5 intézet és a dékán közvetlen irányítása alatt további 1 oktatási-szervezeti egység és 1 oktatást segítő szervezeti egység működik.

Biológiai Intézet

A Biológiai Intézet 12 tanszékből, továbbá 1 társult egységből áll és szakterületén a legváltozatosabb képzési, valamint kutatási profilt nyújtja Magyarországon. Oktatási profil: biológiatanárok, biológusok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése. Fő kutatási területek: antropológia, fehérje- és géntechnológia, neurofiziológia, etológia, molekuláris sejtbiológia, immunológia, ökológia, növénytan és mikrobiológia, állat- és növényrendszertan.

Fizikai Intézet

A Fizikai Intézet 5 tanszéket foglal magában. Oktatási profil: fizikusok és fizikatanárok képzése, továbbá fizikai alapismeretek nyújtása a Kar más hallgatói számára. Emellett speciális szakosodási lehetőség biztosítása asztro-, atom-, bio-, molekula-, részecske-, kondenzált anyag és statisztikus fizikában. Fő kutatási területek: asztrofizika, térelmélet és részecskefizika, bio-, mag- és molekulafizika, kondenzált anyag, valamint statisztikus fizika.

Földrajz és Földtudományi Intézet

A Földrajz és Földtudományi Intézeten belül 2 központ működik:

  • A Földrajztudományi Központ 4 tanszéket és egy kihelyezett csoportot fog át.
  • A Földtudományi Központ 7 tanszékre, 1 csoportra és 3 kihelyezett egységre tagozódik.

Fő kutatási területek: a földkéreg szerkezete és fejlődése; az ásványi nyersanyagok keletkezése, felkutatása és kiaknázása; a környezet hosszú és rövid távú állapotváltozásának értékelése; különleges ipari szerkezeti anyagok (pl. kerámiák) kutatása, a magyar föld geológiai történetének feltárása, az élővilág fejlődésének a paleontológia paleobiológia modern módszereivel való megismerése. Napfizika, a Galaxis szerkezete és dinamikája, csillagfejlődés korai szakaszának vizsgálata, nagydiszperziós spektroszkópia, csillagközi anyag fizikája, kozmogónia, emissziós és flercsillagok, égi mechanika; a Föld globális vizsgálata, lemeztehtonika és medencefejlődés környezeti és nyersanyagkutató geofizika, űrkutatás és távérzékelés; dinamikus légkörmodellek, klimatológia, agrolevegőkörnyezeti klimatológiai és mikrometeorológiai kutatások.

Kémiai Intézet

A Kémiai Intézet 4 tanszéket fog össze. Oktatási profil: vegyészek és kémiatanárok képzése a kémia minden ágára és a kapcsolódó területek (biokémia, geokémia, krisztallográfia stb.) jelentős részére kiterjedően. Fő kutatási területek: szerves és szervetlen vegyületek NMR-spektroszkópiája, környezetanalitika, korrózió, nemlineáris reakciók, Mössbauer-, röntgen- és pozitron annihilációs spektroszkópia, elektro-, kolloid-, kvantum-, kénorganikus, peptid- és szilárdtestkémia.

Matematikai Intézet

A Matematikai Intézet összesen 7 tanszékből és 1 központból áll. Oktatási profil: matematikatanárok, matematikusok és alkalmazott matematikusok képzése, valamint a szükséges matematikai alapok oktatása a Kar más hallgatói számára. Különböző speciális matematikai kurzusok tartása. Fő kutatási területek: algebra és számelmélet, analízis, geometria, topológia, információelmélet, valószínűségelmélet, matematikai statisztika, operációkutatás, számítástudomány, matematika oktatása.

További egységek

A dékán közvetlen irányítása alatt működik a Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék, és a Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ.

(Forrás: ttk.elte.hu)